Nem írsz többet? – kérdezi a kávéházban egy hűséges olvasóm. De írok, csak máshova. Ez nem egészen így van, hiszen amit blogbejegyzésnek terveztem és vázolgattam, az már a kutyát sem érdekli. Nem fogok többet nyavalyogni kiszolgáltatottságomról az adminisztrációnak, tehát törlöm kéthetes (s)írásaimat.
Menjünk más nyavalyáim felé! Amikor az akadémiai világ kapuján bekéretszkedőkkel először beszélek, akkor fenyegetéssel kezdem: Ha nem tanulod meg a nyelvet, akkor barbár leszel a pályán. Most is egy ilyen beavatásra készülök. Megmutatom a legkevésbé rossz könyvet: Peter Godfrey-Smith „Theory and Reality”. Ennek a könyvnek a leggyengébb pontja az „elmélet” fogalma. Megkérdeztem korunk mindentudóját. Gondoltam, ő érti. Hát így (nem)érti: Peter Godfrey-Smith „Theory and Reality” című könyvében az elmélet fogalmát nem egyetlen, szűk definícióként tárgyalja, hanem egy általánosabb megközelítésből indul ki. Az elmélet olyan koherens és rendszerezett tudás- vagy hiedelemrendszer, amely magyarázatokat és predikciókat kínál a világ jelenségeire. Az elmélet alapvetően a tudományos magyarázatok és modellezések alapja, amely kapcsán a könyv hangsúlyozza a tapasztalati alapú (empirikus) tudás fontosságát. Az elméletek egymással versengő magyarázatok lehetnek, amelyeket részben a megfigyelések és kísérletek igazolnak vagy cáfolnak, de mindig előzetes fogalmi keretet biztosítanak a megfigyelések értelmezéséhez. A könyv egy empirista nézőpontból indul ki, amely szerint a tudás forrása elsődlegesen a tapasztalat, de az elméletek segítenek rendezni és értelmezni ezt a tapasztalati anyagot. Ebből következik, hogy az elmélet egy tudományos magyarázat, amely rendszerbe foglalja a tapasztalatokat, és amelyeken keresztül vizsgáljuk a valóságot és értelmezzük a jelenségeket. Összefoglalva tehát az elmélet a „Theory and Reality”-ben egy rendszerezett, tapasztalaton alapuló magyarázó és értelmező eszköz, amely a tudományos vizsgálódás alapját képezi, és amely meghatározza, hogyan látjuk és értjük a világot.
Elmélet? Talán nincs is ilyen fogalom? Én néha beerőszakolom, de ezt hierachiát, mégle sem köpködik:
- A jelenség meghatározása
- A meghatározott fogalom osztályozása (taxonómia)
- A rejtély megértése
- Fogalmi keret – ez egy reális elvárás
- Elmélet: a tudás legmagasabb szintje, ahol a fogalmi keret komplex rendszerré fejlődik. Az elmélet általános magyarázó modellként szolgál, amely segít a jelenségek magyarázatában, előrejelzések készítésében és új jelenségek értelmezésében ERRE CSAK EGY PÉLDÁT TUDOK. Tehát olyan messze van, hogy törekedni sem kell az elérésére.