egy szék az árnyékban

A paradoxon egy fogalom, amit sok irka-firka kienged magából. Csapatommal nekirugaszkodtunk egy paradoxonnak, és most látjuk, mi minden van az Úr állatkertjében. Zénon paradoxona – „a nyíl soha nem mozoghat, hiszen minden pillanatban a helyén van” – a korabeli tudatlanság szüleménye. Ez a paradoxon az idő megértésével elhárult. Párhuzamosan ezzel fel kell újítanom a tavalyi LivLab-ot a doktoranduszoknak, aminek a lényege a definíció fogalma és megvalósíthatósága a disszertációkban.

Az árnyékszék az egy szék az árnyékban. Hát ez a definíció többszörösen béna. Megfelel-e az Arisztotelésztől származó definíció definíciójának? Mint már annyiszor, sokan próbáltak újat mondani a definíció definíciójáról, de vagy ugyanazt mondták, vagy marhaságot. A legközelebbi általános fogalom, amely alá egy adott dolog közvetlenül tartozik. Másképpen: az a legáltalánosabb kategória, amely meghatározza az adott dolgot. Az „ember” genus proximum-ja a „lény”.  Tehát az ember lény, de másmilyen, mint a szamár, tehát a „specifika” értelmes. Nos, itt kezdődik a nyavalya, hiszen a szamár is értelmes, csak másként. Vissza a kezdetre: tudjuk mi a szék, és van, amelyik az ebédlőben van, aztán van, amelyik az irodában, és van olyan, ami a stadion lelátójára lett tervezve. Eddig talán érthető? (persze, hogy a bölcselkedéstől undorodóknak ez fölösleges). Most jön az árnyékszék. Sokan tudják, hogy az nem a napon lévő széknek az ellenpárja. Úgy is kínos lenne azonosítani, hogy az egy lukas deszka a disznóól mellett.

A diákok legalább egy paradoxont hallottak. Vagyis remélem, hogy a divatos fenntarthatóságot nem mesélték el az Arrow paradoxon nélkül. (Három vagy több döntéshozó esetén nincs olyan szavazási rendszer, amely egyszerre teljesítené a következőket: 1. nincs diktátor, 2. az aggregált társadalmi preferenciának összhangban kell lennie az egyéni vélekedésekkel; 3. nem választott opciók nem befolyásolhatják a kiválasztott eredményt.) Ezt csinos matekköntösbe lehet öltöztetni, de a részvényesek nélküle is éldegélnek.  Aki szájára veszi a paradoxon szót, annak kellene egy definíció, hogy ő és a hallgatóság be tudja sorolni valahova a kulcsfogalmat. Azt már illúzió lenne megkövetelni egy köznapi szónoktól, hogy Søren Kierkegaard filozófiájában megnézze a paradoxon szerepét a hit és a létezés kérdéseiben. Kierkegaard paradoxon alatt azt a helyzetet érti, amelyben a véges ember találkozik a végtelennel, vagyis a hit dolgával, amely túllép a racionális gondolkodás határain. Hanyagoljuk el a Nobel emlékdíjast és a lutheránus teológust! A Both/And könyvet néhány évvel ezelőtt 30 dollárért bárhol meg lehetett venni. Ezt a könyvet a harvardi üdvöske Amy Edmondson a Top Thinkers 50 Ranking éllovasa ajánlotta. Legalább ennyit illene tudni annak aki mikrofont ragad a kezébe.

Nem zárom ki, hogy valahol lappang az árnyékszék vagy a paradoxon elfogadható definíciója, csak kételkedem. Sok a Zénon, aki nem tudta, hogy létezik mozgás.

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email