A rántott csirke és a sör mellé az asztalra került az üzleti iskolát holnap végző fiatalok ízlése. A vendéglőt nyitó és a sarki szatócs közül mindig a sarki fűszeres boltot javasolnám. Ilyenkor a csendestárs nem szól bele a napi ügyekbe. Startup-okban, vagy családi cégekben alkalmazzák, ahol a csendestárs pénzt ad, cserébe elviszi a haszon egy részét, ha van. Teljesen mindegy, hogy egy kezdő kiben bízik. Lehet a kislány a harmadik emeletről, kollégiumi szobatárs, balbekk az iskolai udvari focicsapatból, de akár az öcskös is. Kíváncsi vagyok, de annyira nem, hogy megvizsgáltassam a mai huszonéveseket. Van egy sejtésem arról, hogy az üzleti iskolát végzettek dilemmája más, mint a szakközépből vagy gimnáziumból érkezőké. Ezeknek a gondolat-világoknak az égvilágon semmi közük azokéhoz, akik szüleik vergődését a családi cégnél végignézték.

A sarki fűszeres modell – kis, helyi, antifragilis boltok – vonzó lehet stabilitásként, szemben a startup-lufikkal. Fiatal újoncoknál (20-30 évesek) a „sarki fűszeres” vonzó az USA-ban (Main Street America report), 40% növekedéssel 2020-2025 között a kisboltoknál, ahol a csendestárs gyakran családtag, vagy barát. Európában (EU Startup Monitor) az üzleti iskolások 55%-a preferálja a formális partnerséget, szemben a 35%-os „utcai” hálózattal; Ázsiában (Kína, India) a családi kötelékek dominálnak (70%). Pandémia után az antifragilis modellek (helyi boltok) 25%-kal kelendőbbek a  startupokkal szemben. Az üzleti iskolát végzettek hajlamosak kollégiumi barátokat választani.  A szakközép- vagy gimnáziumi végzettek inkább helyi bizalmat keresnek. A családi cégben éldegélők hisznek a hosszú távú lojalitásban, de rühellik is. A Harvard-i méricskélők nyomán az MBA-diplomások 60%-a inkább az angyalokban hisz. Ennyit a hátratekintő és a számokat imádó fölnőtteknek.

Hiába tanulták, vagy tévesen tanulták a bullshit beszéd drágaköveként a reziliencia fogalmát. Ebből következik, hogy nem értik a világot, ahol a sarki fűszeres majdnem mind túléli Azt sem értik, hogy a pénzből pénzt csinálás, vagy a kapcsolati tőke bevonása mindig törékeny. Ezek a mai kezdők már nem olyanok, mint a 90′-es évek reménydús emberei, akik azt hitték, hogy ha kezükbe veszik a sorsukat, akkor jobb lesz a kimenet.

Már néhány napja mindenhol elsütöm AZ EMBERI BUTASÁG ALAPTÖRVÉNYEIT (Carlo M. Cipolla).

1. törvény: Mindenki mindig és elkerülhetetlenül alulbecsüli a közforgalomban lévő buta egyének számát.
2. törvény: Annak a valószínűsége, hogy egy adott személy buta, független az illető bármely más jellemzőjétől.
3. törvény: Buta ember az, aki más személynek vagy személyek csoportjának kárt okoz, miközben maga nem nyer belőle, sőt akár kárt is szenvedhet.
4. törvény: A nem buta emberek mindig alábecsülik a buta egyének kártékony erejét. Különösen, hogy folyamatosan elfelejtik, hogy mindenkor és minden helyzetben, bármilyen körülmények között buta emberekkel foglalkozni és/vagy érintkezni megmásíthatatlanul költséges hibának bizonyul.
5. törvény: A buta ember a legveszélyesebb embertípus. Egy buta ember veszélyesebb, mint egy bandita.

Hova is akarok kilyukadni? Valahol a bölcsességnél: „Miért tegyek egy férfit boldogtalanná, ha sokat tehetek boldoggá?” Meghamisítva a nagy mondást, így hangzik: Jó nekem egy életre szóló, nevemet viselő céghez kötődés, amikor több helyen is boldog lehetek? Az elköteleződés. A holtomiglan holtodiglan a szakmára, munkahelyre és a tudásra sem vonatkozhat.