Egy egyetemen (csupa kis betűvel írom, írhattam volna csupa nagy betűvel is hiszen most még különös)a vizsgára egy szerkentyűt cipelnek be, ami zavarja az okos telefonokat

Megígérem, hogy ebben a bejegyzésben nem feszegetem azt, hogy a semmiről semmit sem tudunk, hiszen akkor bizonyosan belebotlanék abba, hogy senki sem tudhatja, hogy mi a valami. Valahogy így vagyunk az okos és buta fogalmakkal is.

Félünk attól, hogy a diáknak az okos telefon megmondja az egyetlen helyes választ a vizsgán feltett kérdésre. Bocsánat, de az az okos telefon mindig a diplomás polgár zsebében lesz. Ha olyan kérdést teszünk fel a vizsgán, amire az okos telefon tudja a választ, akkor az azt jelenti, hogy a tanító olyasmit tanított amire van egyetlen helyes válasz. Teljes mindegy, hogy a kérdés Ady múzsájának a születési dátuma, vagy a szignifikancia szint kiszámításának a képlete (akár T-próba is lehet). Ha az életben a két kérdés bármelyike felbukkan, akkor nem lesz ott a ketyere, ami megzavarja az okos telefont. Tehát a diplomás polgár tudni, fogja ott és akkor, amikor kell.

Honnan a feltételezés, hogy a tanító azt kell, hogy tanítsa amire van egyetlen helyes válasz, és azt el kell tárolni örökre a hosszútávú memóriába. Van egy sejtésem. Talán másnak. más sejtése van. Ne keresed az okostelefonodon, talán inkább gondolkodj rajta. Ez csak akkor fog menni, ha vizsgakérdésedre nem létezett egyetlen helyes válasz. Ha más a sjetésed akkor sem buksz meg a vizsgán. Nálam az bukik meg aki az okos telefon megtaláható válaszokat szereti.

A jövő nem lesz a múlt, talán nem is a jelen másolata. Elképzelhető, hogy a vizsgákon még egy ideig blokkolják az okos telefonokat, de ez sem fog örökkét tartani. „A korán kelő madár kapja a gilisztát, de a második egér eszi a sajtot”