Kiemelt bejegyzések

a múltnélküli véletlen

Fölösleges, hogy átírjak valamit a ChatGP-ről, hiszen az olvasó elolvashatja azt anélkül is, hogy én közvetítsem. Mindegy, hogy kinek szánt dolgozat. Csak akkor tudok valamit mondani, ha én mondom, és

tovább olvasom »

őt év után megszólaltatom

Belenéztem öt évvel ezelőtt írt könyvembe, nincs mit hozzáadni sem elvenni. Másként lehetne megírni, de nincs kedvem. Elmondani viszont csak másként lehet. Az írott szöveget olvasni a mondott szöveget hallgatni

tovább olvasom »

Nincs tanú

Ha az utóbbi negyven év huszonnégy órájában egy gondolatolvasó mellettem lett volna, akkor vallomást tehetne arról amit kitaláltam. Van egy másik megoldás is. A világon ma, és az utóbbi negyven

tovább olvasom »

látni vagy látszani

Új vagy ósdi konferenciák? Van egy könyv  amelyből a kívülállók megérthetik, hogy nem érthetik a konferenciák valóságát. A beavatatlanok itt is, mint máshol képtelenek memóriájukból előrángatni bármit is. Voltam egyszer

tovább olvasom »

annyira rossz, hogy már jó

Rosszul érezném magam a 42-es és a 62-es méretű öltönyben – ennél csak az átlagra szabott uniformist kínosabb viselni. Vagy soványodni vagy hízni. A tanítás (akár iskolában akár praxisban) is

tovább olvasom »

a kérdésed is beszél rólad

Van olyan tapasztalatlan előadó aki nem akar úgy maradni és van akit az nem zavar. Tegnap a második típusból jutott a százfőnyi közönségnek. Nem zsenírozta magát és a kivetítőről felolvasott

tovább olvasom »

ki a protagonista és ki az antagonista

„Az ősi társadalmakban nincs igazi művészet, hiszen mindenki műveli”- mondja Marshall McLuhan. Amit mindenki csinál abban nincs kiválóság. Már majdnem leírtam, hogy nincs evés művészete, és hirtelen beugrott a Szindbád.

tovább olvasom »