Húsz évvel ezelőtt Londonban három inasommal néztünk két érdekes előadást a tudásmenedzsmentről. Néhány hónapra rá A Doctus vendége volt Budapesten egy vacsorán Karl Eric Sveiby. Három inasomon kívül egy tucatnyi ember is kapott vacsorát a Doctustól, amit később megbántam. „Szegény értelem, tőlünk kapod bizonyítási anyagodat, s azzal minket akarsz legyőzni? Győzelmed a bukásod.” (Demokritosz)

Tegnap beszélgettem egyikkel az akkori inasaim közül. – Létezhet-e, hogy a tudásmenedzsment műfaj meg sem született? Vagy csak úgy maradt? Semmi sem történt a két évtizedben. Volt a műfajnak egy óriási megrontója. Az ő neve és baromsága nem jön ki a tollamból. Ma a vizsgán egy Prusak-tól származó fogalomra kérdeztem rá, amely idősebb, mint a diák, akit kérdezek. Nincs fiatalabb fogalom!

Volt a műfajnak egy óriási megrontója. Az ő neve és baromsága nem jön ki a tollamból. Ennek ellenére a tanácsadók okádják az egyetlen változást. „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek” (Lk 23,34).