Semmi sem változott! Talán annyi, hogy most kevés lenne a kiskosár, amibe a pénzt dobálnák a tinók. Most, hogy a bizottságok mind többet koppintanak, végtelen sok értelmetlen, vagy ott és akkor értelmezhetetlen fogalom terheli munkánkat.

A tyúkot megtanították L, XL és XXL tojást tojni. Ötven évig próbálták elképzeléseimet valamilyen szabványokba belenyomni. Ha eddig megúsztam, talán most már nem kell „ugyanolyannak lenni”. Bekategorizálják az óvszert, a könyvelést és mindent, amit felügyelet alatt akarnak tartani.

Az amúgy még akár használható szabványokat használhatatlanná teszik az ütött-kopott bizottságok.  Egy olyan bizottságot akarok látni, amely nem másolatot gyárt. A borzalom az, amikor valaki nem érti, hogy a konfekcióban minden 40/32 férfinadrág szárának hossza 32 inch. Ha a szabó rám szabja, akkor lehet 31,8 inch. A gyülevész társaság nem érti sem a kötelező ugyanolyant, sem a szabad másságot.

P.S.:

Muszáj az autóban bekötni az övet, de nem muszáj kék autóba ülni