Látom jó dolgokat csinálsz, nemsokára sok ellenséged lesz – mondta mesterem, harmincnyolc évvel ezelőtt. Huszonnyolc és tizennyolc évvel ezelőtt én is ezt mondtam akkori inasaimnak. Tegnap ismét mondhattam. Két serdülő játékosom, első nemzetközi konferenciájukról jelentette, hogy jobbak voltak a többségnél. Remélem őket is még sokáig irigyelik azok, akik a konferenciákon csak beszélnek és nem mondanak semmit.

A konferenciák, a legfontosabb dolgok, hiszen ott nincs sumák. Kilépsz a porondra és megmutathatod, hogy tudsz-e valamit, amit mások nem. „A festészet nem nehéz dolog, ha az ember tehetségtelen. De ha tehetséges… Ó, akkor pokolian nehéz!” (Degas)

Sosem érdekelt, hogy inasaim írásait olvasák vagy nem. Ott a spanyolfal mögött dől el, hogy kinek mit mondhatsz. A spanyolfal mögötti hancúrozást nem leshettem el mesteremtől, tehát inasaim se tőlem. Abba a kőbe beletörhet a foga annak akinek van mondanivalója.

„Tejfoggal kőbe mért haraptál? /Mért siettél, ha elmaradtál? /Miért nem éjszaka álmodtál?” (József Attila)