„A bölcsnek mindig igaza van, sosem hibázik – s ettől a halandók nagyon hülyének és feleslegesnek érzik magukat körötte. Imádják és tisztelik, de lázadnak ellene, neheztelnek, mérgesek rá. Hisz ahelyett, hogy megszerettetné magát (mert erre vágyik legjobban), csak alsóbbrendűségüket érezteti velük, magára haragítja és fellázítja őket.” (Egri Lajos)

Ezzel az idézettel zártam azokat az előadásaimat, amelyeken Roger Martin ­– az új éllovas –  okoskodását tukmáltam diákjaimra. Miért a megbízhatóság az úr? – tette fel a kérdést több mint egy évtizeddel ezelőtt az új léllovas. Bő egy évvel a híressé válása előtt mutogattam a közismert tölcsérét:

Ma már sokan beszélnek a dizájngondolkodásról, de sehogy sem akarják megérteni, hogy a megújulás rengeteg talánnyal indul, amelyeket ökölszabállyal szűrünk.