„Sőt, olyan is volt, hogy mondtam valamit, aztán egy nagyágyú pár évre rá ugyanezt publikálta, így persze hozzá kötődik. Senki sem hibáztatható azért, hogy nem tudtam elhíresztelni a nagyvilágban.” A Riportban van ez a rész, amire többen rákérdeztek. Most kimondom azt ami nem férhet belle egy riportba, hiszen csak a vájtülüek érhetik meg.

Nagyon kiborít ha hallom: [email protected] volt régen!  …vagy nem, …vagy az is volt meg más is volt. Fél évszázaddal ezelőtt volt Slavko Marjanović könyve, amelyből kóstolgattam a döntéshozó gondolkodását. A szerző idézte Herbert Simont még mielőtt  a guru megkapta a Nobel emlékdíjat.

Igen, néhány évtizedig egyedül maradt a könyv amiből tanultam. Később hozzátettünk valamit. 

Minden úgy volt, ahogy mondják. Irritáló voltam! Úgy is lehet mondani, de… De ez nem minden. Igenis irritálni kellett azokat akik sosem álmodoztak, vagy ha igen akkor nem mertek nekirugaszkodni álmaiknak. Azokat akik két lábon jártak a földön, akik kielégültek a legegyszerűbb repülés megtanulásával –Akik sosem mertek szárnyalni. Az tényleg szar volt, hogy amikor a földre ereszkedtem akkor mindig elgáncsoltak a „kétlábbalföldönjárók”.